Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Újabb kötetünk jelent meg

Utolsó módosítás: 2020-10-19 19:02:27 2020. október 19.

Idén harmadik alkalommal jelentettük meg a szakkollégiumi tagok dolgozataiból összeállított kötetünket.

Az első írás az inkluzív nevelés témájával foglalkozik – ez az újszerű, befogadó szemlélet megjelenése a '90-es években új kihívások elé állította az oktatáspolitikát. Megismerhetjük, hogy mely főbb elméletek/paradigmák mentén körvonalazódtak az erre vonatkozó elképzelések. Következő nagyobb gondolati egység a szelektív és a komprehenzív iskolarendszer főbb sajátosságainak, elveinek összehasonlítása. A munka kiemelkedő érdeme, hogy megfelelő távolságtartással, részrehajlás nélkül mutatja be a két egymástól jelentősen eltérő elképzelést, összegzi azokat. Végezetül megállapítja, hogy az integráció, azaz a szegény, illetve roma gyerekek és a jobb módú, illetve nem roma gyerekek közös tanulócsoportokban való tanítása önmagában nyilvánvalóan nem megoldás a fentebb vázolt problémákra, de alighanem előfeltétele annak, hogy eljussunk egy működő megoldáshoz.

 

A következő két írás a lélektan területéről érkezett. A pszichopátia és a testvérféltékenység kerül bemutatásra. A pszichopátiával foglalkozó írás sajátos megközelítése abból ered, hogy célja a jelenség bemutatása és mélyebb értelmezése, valamint annak kiemelése, hogy a társadalomba való beilleszkedésre milyen lehetőségei lehetnek egy ilyen állapotban szenvedő betegnek. A tünetek, főbb jellemvonások mellett így megismerhetjük annak a kijelentésnek a hátterét, hogy a pszichopátia a deviáns viselkedésformák egyik legveszélyesebb és legnehezebben kezelhető formája, melynek feltárása is nehéz, mivel egy mély és többdimenziós viselkedési – és személyiség zavarról van szó. Emiatt kezeléséhez hosszadalmas terápiás folyamat szükséges és mindezek ellenére a társadalomba való beilleszkedés ritkán eredményes.


A testvérféltékenységgel kapcsolatban megismerhetjük a jelenség definícióját, és a jelenséget befolyásoló tényezőket, megnyilvánulásait. A szakirodalmi források ismertetése közben kaphatunk néhány praktikus tanácsot, hogy a szülők, idősebb testvérek számára hogyan könnyíthetjük meg az újabb testvér érkezésekor megbolydult családi struktúra mielőbbi rendezését.


Szabó Kata írásával műfajt váltunk, egy publicisztika elemzése követi a szakirodalmi feldolgozásokat. Egy politikai tartalmú, stílusában is érdekes írás vizsgálatának eredményeit olvashatjuk. Már a dolgozat bevezetője során kiderül, hogy milyen bátor a hallgató „anyagválasztása", hiszen kényes területen, független elemzőként próbálja megállni helyét. Ennek megfelelően jó érzékkel emeli ki az elemzendő szövegrészeket, stilisztikai, nyelvészeti és gyakran megmutatkozó pszichológiai szempontok mentén taglalja a szöveget.


A következő munka is elemzés, egy film kerül terítékre. A vizsgálat fő vezérfonala, hogy milyen deviáns viselkedések jelennek meg az alkotásban és azok hogyan értelmezhetők. Hamar belátható, hogy az alkotás nagyszerű apropót biztosít arra, hogy a mentális betegségekkel kapcsolatban bővítsük ismereteinek, az azokkal kapcsolatos, gyakran fellángoló vitákat újragondoljuk. Az írás olvasása közben érdemes figyelni azt, hogy egy populárisnak tekintett „hollywoodi" alkotás milyen mély társadalmi – pszichológiai rétegeket tartalmaz egy szakértő szociálpedagógusi szem számára.


Végül egy teljesen szubjektív műfaj – egy élménybeszámoló, melynek rengeteg tanulsága van. A központi kérdés a szegregátum jelensége és annak felszámolása. A szerzőpár „kint és bent", egyikük egy szegregátumból, a társa „kívülről" érkezett – megkérdőjelezhetetlenné teszi kijelentéseiket, konklúziójukat. Két nézőpont, egyazon törekvés találkozott a pedagógus hallgatók írásában. Őszinte, lényegre törő, kendőzetlen írás, az oly gyakran kerülgetett, érzékeny témával kapcsolatban. A fő tanulság? Hogy önmaguk a példa: „a példaként szolgáló roma nőknek feladata ennek a folyamatnak (mármint a szegregáció – a szerk.) a megállításához vezető út elindítása, a változás lehetőségének korai felállítása, mint pozitív énkép kialakulása, tiszta jövőkép és önmagukkal szemben felállított céljaik elérése, ennek eredményeként a társadalomba való beilleszkedés folyamatának elindítása."

 

A teljes kötet letölthető innen:

Betekintés III.


< Vissza